Mi történik a babáddal a pocakodban? - 1.rész

A Várlak várandósnaplóba hétről-hétre leírhatod, hogy érzed magad, milyen vágyaid, kételyeid vannak, mik történnek veletek, hogyan várjátok a babátok érkezését. De mi is történik pontosan a babáddal a pocakodban ebben az időszakban? 

A méhen belüli fejlődés – A csíraszakasz

Az emberek növekedésének és a fejlődésének szempontjából az egész életük során a legeseménydúsabb időszak az a 9 hónap, amit az anyaméhben töltenek.

A méhen belüli fejlődés szakaszai:

• csíraszakasz : akkor kezdődik, amikor az anya és az apa csírasejtjei fogamzáskor egyesülnek, és körülbelül 8-10 napig tart, amikor a fejlődő szervezet a méh falához tapad.
• embrionális szakasz: a csíraszakasz végétől a 8. hét végéig tart, amikor a fontosabb szervek mindegyike primitív alakot ölt
• magzati szakasz: a 9. héten kezdődik, amikor a csontok elkezdenek keményedni, és a születésig tart. Ebben a szakaszban a szervek olyan szintre fejlődnek, hogy a baba az anya testén kívül is képes legyen létezni.

Ebben a blogbejegyzésben a csíraszakaszt fogjuk alaposabban áttekinteni :

Az élet első sejtjei:

Az első hasadás kb 24 órával a fogamzás után történik, mialatt a megtermékenyített petesejt a petevezetéken keresztül vándorol. Az egysejtes zigóta két utódsejtet hoz létre, amelyek mindegyike megkettőződik és így tovább, ezért a fejlődő szervezet már sejtek százaiból áll mire a méhbe érkezik.

Az új formák megjelenése:

Amint az első néhány sejtosztódás megtörténik, a peteburkon belül egy sejttömb alakul ki, amelyet szedercsírának nevezünk. A szedercsíra sejtjei az osztódással a fogamzás utáni első 4-5 nap alatt egyre kisebbek lesznek, míg elérik egy átlagos testsejt méretét. Ezen a ponton kezdenek el a sejtek a peteburkon kívüli környezettel kapcsolatba lépni tápanyagfelvétel érdekében. Abban az esetben, ha ezt nem teszik, az osztódás leáll, a szervezet elhal. A szedercsíra azonos sejtjei kétféle sejtté differenciálódnak, amelyek aztán újra integrálódnak a szervezet most már hólyagcsírának nevezett alakjában.

A hólyagcsíra kétféle sejtje különböző szerepet játszik a fejlődésben, ami kétféle kölcsönhatást jelent a környezettel.

• a központi üreg egyik oldalára gyűlő kis sejtek egy kis csomót alkotnak. ezeket belső sejttömegnek nevezzük – ebből jön létre maga az élőlény
• a belső sejttömeg és az üreg körül nagy, lapos sejtek trofoblasztnak nevezett kettős rétege védőgátat alakít ki a sejttömeg és a környezet között. A trofoblaszt olyan hártyává fejlődik a későbbiekben, amely a fejlődő szervezetet védi meg, és tápanyagokat továbbít neki

A hólyagcsíra sejtjeinek differenciálódásával az azt körülvevő peteburok elbomlik. A trofoblaszt rétege egyfajta pumpaként szolgál – a belső üreget tölti fel energiát adó folyadékkal a méhből, ami lehetővé teszi, hogy a sejtek tovább osztódjanak, így a szervezet növekedhessen.

A beágyazódás:

Ahogy a hólyagcsíra továbbhalad a méh felé, a trofoblasztsejtek apró ágakat nyújtanak ki, és a méh szivacsos falában addig ássák magukat, amíg az anyai vérerekkel érintkezésben nem lépnek. Ezzel kezdetét veszi a beágyazódás, amely folyamán a hólyagcsíra a méh falához tapad. A beágyazódás a csíraszakasz és az embrionális szakasz közötti átmenet.

A következő bejegyzésben az embrionális szakaszról olvashattok majd

A bejegyzés forrása: Michael Cole - Sheila R. Cole - Fejlődéslélektan könyv